Az normális, ha azért kezd elegem lenni a kapcsolatomból,mert soha nem vagyok egyedül otthon?

Párom kb mindig itthon van,vagy mert előbb hazaér munkából (én munka után járok edzeni is például, olyankor este érek csak haza),vagy nem megy sehova hétvégén (együtt szoktunk programokat csinálni). Neki ilyen szempontból jobb,mert én havi 1x szoktam menni hétvégére szüleimet meglátogatni (neki nem Magyarországon élnek,ő emiatt nem szokott). De én olyan vagyok,hogy néha egész egyszerűen kell(ene) ilyen,és már kezd elegem lenni. Persze lelkiismeret furdalásom van,hogy így érzek. Hobbija nincs ami miatt eljárna.

Mit lehet ilyenkor tenni? Másfél éve lakunk együtt, mostanában kezdett el zavarni ez.

Előző kapcsolatomban azért nem volt ilyen probléma, mert csak hétvégén tudtunk az illetővel találkozni. Emberileg nincs vele semmi gond,szóval ezért sem értem ezt az egészet. Voltatok ilyen helyzetben,vagy velem van gond?