Ti áztatok már át valamikor, mi történt?

Én sajnos egyszer nyolcadikban, de nagyon. Azóta sem történt ilyen, meg sosem volt nagyon erős vérzésem, de akkor konkrétan bugyogott belőlem a vér. Utolsó óra volt, magamra kötöttem egy pulcsit és majdnem megúsztam, de az egyik észrevette, hogy lemosom a széket és kikiabált az egész iskolában.
Azt hozzá kell tenni, hogy nálunk ez tabu és anyám meg nem volt hajlandó megvenni, ha igen akkor is a legolcsóbból keveset. Bolt nem volt falun.
Meg cserélni se volt egyszerű.
Utána ki lettem gúnyolva, hogy “bementsruált”, még a lány osztálytársaim itt. Az egész iskola tudta. Az egyik férfitanár meg délután konzíliumot is tartott napköziben, hogy megalázzon.
Egy kislánynak ennél nem igen lehet rosszabb.

Azóta sem fordult elő velem többet ilyen, de simán lehet betegség is, vagy akàrmi, ezt senki sem érdemli. Meg aki “leleplezett” làny is inkább segített volna, mint sem ez…